Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Stressz

2014.11.28

A XÉNIA SPORT  és  KULTURÁLIS  EGYESÜLET

 

 

 

Minden Nap Egészség!

 

1.png

 

 

A stresszről

 

 

 

 

 

 

 

A stressz olyan fizikai, szellemi és érzelmi állapotok összessége, melyek kiváltó oka a feszültség, az aggodalom, és a nyugtalanság.
A stressz minden sejtünket érinti, szinte az egész testünk görcsben van, a szervezetünket a kimerülés veszélye fenyegeti. Ahogy a feszültség fokozódik, az adrenalin nevű hormon kiválasztása felerősödik, hogy felkészülhessünk a cselekvésre – barlanglakó ősünknek volt szüksége efféle ösztönzésre, hogy megküzdhessen a veszedelemmel, vagy esetleg elmenekülhessen előle.

Mivel napjainkban az effajta küzdelem, vagy menekülés nem jellemző, ezért ahelyett, hogy testünk elégetné a stresszhelyzet nyomán keletkező többletenergiát, a feszültség bennünk marad. Szervezetünk nem tud visszatérni az egyensúlyi állapotához, ehelyett alkalmazkodik a folyamatossá váló készenléthez.

A stressz bizonyos mértékig normális jelenség, hiszen az élet kihívásaira adott válasznak tekinthető. Valamennyi stresszre szükségünk van – az összpontosításhoz, a döntéshozatalhoz, a pozitív gondolkodáshoz. Számos esetben jelen van az életünkben a pozitív stressz. Gondoljunk például egy vizsgaszituációra, amikor a szervezetünk minden sejtje a feladat megoldására koncentrál.

 

Testünk képes arra, hogy megbirkózzék a feszültséggel, majd annak csökkenésével elernyedjen, lelassuljon, de ha a stressz forrás folyamatosan jelen van életünkben, egy idő után nem vagyunk képesek a lazításra.
Úgy érezzük: a dolgok kikerültek irányításunk alól és többé nem tudjuk teljesíteni a velünk szemben támasztott követelményeket – ettől kezdjük rosszul érezni magunkat. Az adrenalin szintje magas marad, és a test folyamatos „izgalmi” állapotba kerül. Amikor szervezetünk már nem tud tovább alkalmazkodni a tartós stresszhez, fizikai tünetek jelentkeznek és kialakulhat a betegség.

A stressz összetevői

Stresszor: Szervezetre ható külső erők, körülmények, veszélyeztető környezeti hatások, stresszhelyzetek (pl. fizikai sérülés, testi fenyegetettség, pszichológiai fenyegetettség). Ezeknek a legfontosabb közös jellemzőjük, hogy befolyásolhatatlannak tűnnek, úgy érezzük, hogy meghaladják képességeinket és negatívan befolyásolják az énképünket.

 

 

A stresszorokat több szempont alapján lehet csoportosítani:

Már megtörtént-e a kellemetlen, félelemkeltő esemény, vagy később fog megtörténni, illetve van-e lehetőségünk megküzdeni vele:

  • Kár, veszteség: valamilyen végleges, visszafordíthatatlan stresszor pl. haláleset
  • Fenyegetés: valamilyen elővételezett veszteség vagy kár pl. munkahelyen elbocsátástól való folyamatos fenyegetettség érzése
  • Kihívás: az adott személy képességeinek kibontakozása irányába ható stresszor pl. túl magas munkahelyi kihívások

Összességében pozitív vagy negatív hatású a stressz:

  • Distressz: káros, kellemetlen, hosszabb távon testi-lelki egészségkárosodáshoz vezet
  • Eustressz: nem káros, sőt a fejlődést elősegíteni képes, a siker érzésével együtt járó aktivációra serkentő.

A stressz az élet mely területét érinti:

  • Házastársi stressz: A megromlott házastársi kapcsolat, családi konfliktusok többféleképpen is hozzájárulhatnak az egészség megromlásához. Egyrészt közvetlen úton, a szív- és érrendszer, immunrendszer fiziológiai folyamataira hatva, másrészt követetten pl. a szorongás, depresszió előfordulási gyakoriságának növekedésével, valamint az egészségkárosító viselkedésformák megjelenésével.
  • Munkahelyi stressz: Számos olyan munkahelyi tényező van, amely a legtöbb ember számára stressz keltő.

 

  • Ez lehet:
    • Feladattal kapcsolatos stresszorok: pl. mennyiségi vagy minőségi túl vagy alulterheltség
    • Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok: pl. túlzsúfoltság
    • Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok: pl túl sok felelősség más dolgozók munkájáért, munkahelyi konfliktusok, vezetési stílus.
    • Szervezeten kívüli stresszorok: pl. személyes meggyőződések és a vállalati politika közötti konfliktusok.

 

  •  

Stressz válasz: A megterhelés szempontjából két fő típust tudunk elkülöníteni: az izommunka végzésével és az információáramlással kapcsolatosat. Az információterhelésnek további két formája létezik: fiziológiai és pszichológiai. Az idegrendszerbe érkező információknak egy része tudatosul, ezek okoznak pszichológiai információterhelést. Az idegrendszerbe érkező, de nem tudatosuló – ezek vannak többségben – információk pedig fiziológiai információterhelést idéznek elő.

 

A stresszorra adott testi és pszichológiai reakciók lehetnek:

 

  • rövidtávú hatások:
  •  pl. kortizol szint emelkedés, vércukorszint növekedés, immunreakció, szorongás, teljesítményromlás. (lásd a későbbiekben Cannon féle stressz reakció).
  • hosszú távú hatások:
  •  szervezet alkalmazkodik a hosszú időn keresztül fennálló stresszhez, azonban ez az alkalmazkodóképesség véges, kimeríthető. Ha sokáig fenn áll a stressznek hosszú távú negatív testi és lelki következményei lehetnek pl. (szív és érrendszeri megbetegedések, depresszió stb.). Az elmélet leírása Selye János nevéhez fűződik (Általános Adaptációs Szindróma, 1983 részletesen lásd a későbbiekben)

 

Ennek alapján végig gondolhatjuk, hogy egy egész napos irodai munka számítógép előtt ülve milyen stresszt okoz a szervezetünknek. A monitor tartós nézése közben a szemizmokban és/ vagy a kényelmetlen szék miatt a hát izmokban izomterhelés jelentkezik. Az olvasott információk tudatos feldolgozása pszichológiai, míg a monitor vibrálása fiziológiai információterhelést okoz. Ha nem teszünk ellene, akkor rövid időn belül elfáradunk, csökken agyunk aktivitása és teljesítményünk.

 2.jpg

 

 

Az okozott betegségek:

Hatékony stressz kezelő technika nélkül ráadásul hosszú távon olyan komoly betegségeket is okozhat, melyek kezeletlenül korai halálhoz vezethetnek.

 

Szívproblémák és infarktus

 

A fel nem dolgozott, le nem vezetett feszültség sajnos nem múlik el magától. Ha hosszú ideig nem veszünk róla tudomást, akkor testi bajok formájában tör utat magának: először csak enyhe tünetek jelentkeznek, némi gyomorfájdalom, szorító érzés a mellkasban vagy rendszeres fejfájás. Később azonban már komolyabb kórképek alakulhatnak ki, melyek mindenképpen orvosi segítségre szorulnak. Az egyik ilyen a szívroham, mely egyre fiatalabb korban jelentkezhet - főként a rendszeres teljesítménykényszerben élő felsővezetőknél. Ma már bizonyított tény, hogy a hosszan tartó feszült idegállapot szív- és érrendszeri problémákat is okozhat: egy kutatás szerint a mindennapos stresszben élő emberek 34 százalékkal nagyobb eséllyel betegszenek meg valamilyen szívkoszorúér-problémában. Ezek az érproblémák pedig, a fokozódó stresszel karöltve, már könnyen infarktushoz vezethetnek.

Gyomorfekély: felemésztjük magunkat

Gyomrunknak nemcsak a rendszeresen elfogyasztott ételek megemésztése a feladata - egyes szemléletek szerint a mindennapos érzelmeket, feszültségeket is itt "emésztjük meg", tehát, ha magunkba fojtjuk a gondokat, az gyomrunkon érződik először. A tartós stressz következtében gyomorsav túltermelés léphet fel, mely eleinte csupán kellemetlen tünetekkel vagy savvisszafolyással, refluxszal jár, de kezeletlenül a sav a gyomorfalunkat és beleinket is kikezdheti - kvázi saját gyomrunkat emésztjük meg. Ha a problémát nem orvosolják időben, akkor fekélyes sebek alakulhatnak ki a nyelőcső vagy a gyomor falán, gyomorvérzés is felléphet - de ezek már kórházi ellátást igénylő problémák. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a feszültség, annyival gyakrabban jelentkeznek a gyomorfájdalmak: felmérések szerint a túlzott savtermelés és a gyomorfekély a fejlődő országokban élőknél alakul ki leggyakrabban - nálunk a lakosság kétharmada érintett.

Magas vérnyomás és következményei

A káros stressz hatások az érrendszerünket sem kímélik: a magasvérnyomás-betegségek kialakulásának oka több mint 80 százalékban a feszültség és a stresszes életmód. Stressz hatására ugyanis a vese növeli a nátrium felszívódását, a kálium kiválasztását pedig serkenti, s a káliumveszteség és a nátrium-visszatartás egyesült hatása megemeli a vérnyomást. Ez minden egyes feszültségterhes helyzetben megtörténik, tartós stressz esetén pedig állandósul, és kialakul a magasvérnyomás-betegség. Ez nemcsak az erek állapotán ront, de a stroke és a szívroham kialakulásának esélyét is növeli - ha a magas vérnyomás már csak 5 Hgmm-rel  csökken, máris húsz százalékkal kevesebb esélyünk van a szívinfarktusra. A stroke, azaz agyvérzés is könnyebben megelőzhető lenne, ha mind a stresszt, mind a magas vérnyomást időben rendezni tudnánk.

 

Krónikus alvászavar

Főként azoknál jelentkezik, akik képtelenek problémáikat az irodában hagyni, vagy családi gondjaiktól megszabadulni. Az állandó feszült állapot, melyben egy percre sem lehet lazítani, végül odáig vezethet, hogy akkor sem vagyunk képesek leengedni, mikor már lenne rá lehetőségünk este az ágyban. A gondokon kattogó agy és a feszült test éjszaka sem találja nyugodalmát, gyakoriak a rémálmok, az éjszakai felébredések vagy a hajnalig tartó álmatlanság, forgolódás. Emiatt aztán az álmatlanságban szenvedők nemcsak a munkahelyükön teljesítenek gyengébben, de az élet minden területén fáradtabbak, fásultabbak lesznek - a figyelmetlenség miatt gyakoribbak a közlekedési balesetek is. Ha a probléma állandósul, romlik az immunrendszer és a szív, és szinte minden testi funkciónk működése, gyakrabban alakul ki depresszió.

 

Apróbb praktikákkal sokat javíthatunk életünkön, kiküszöbölve a stressz egy jelentős részét!

Rakjunk rendet!

A rend és a szervezettség üdítő hatással van az emberre. Ki a régi holmival! Nézzük át a szekrényt, ajándékozzuk el nem hordott ruháinkat annak, aki a hasznukat veszi. Tisztítsuk meg a sminkelő tükröt, hadd mutassa meg, milyen jól nézünk ki.

Írjunk listát az elért eredményeinkről!

Jó érzés, ha emlékeztetjük magunkat a sikereinkre, akár a régi iskolai versenyekre is.

Beszélgessünk saját magunkkal!

Ha nem akarunk magunkban beszélni, jó megoldás, ha leírjuk gondolatainkat. Ha valaki írásban fejezi ki magát, rengeteg negatív energiától szabadulhat meg. 

Olvassunk!

Az olvasással tudásra tehetünk szert, és az okos ember vonzó. Hagyjuk a negatív gondolatokat, és keressünk ihletet a könyvekben.

Tervezzünk valami szórakoztató programot!

Legyen az egy parti vagy egy jó film, akár pattogatott kukoricával is. Ha lekötjük a figyelmünket, eltűnnek a negatív gondolatok.

Hallgassunk zenét a kocsiban!

Állítsunk össze kedvenc számainkból egy listát, és szálljunk a zene hangjaival.

Lélegezzünk nagyokat!

Igen megnyugtató, ha elszakadunk egy időre a technikától, és szánunk magunkra annyi időt, hogy mélyeket lélegeztünk. Lassan ki és lassan be, felüdülés testnek-léleknek.

Nézegessünk régi fényképeket!

Emlékezzünk a régi időkre, és a fájó emlékek közt is keressük meg a szépet.

Teázzunk!

Egy csésze tea üdítő fürdő a léleknek.

Minden nap 10 percet relaxáljunk!

Hihetetlen, mennyire jól érzi magát az ember a tökéletes semmittevés után. Ajánljuk a halk zenét azoknak, akik képtelenek nyugton maradni.

Gondolkodjunk pozitívan!

Képzeljük el, amit szeretnénk, hogy megtörténjen. Az optimizmus csökkenti a negatív gondolatok okozta stresszt. Fel a fejjel!

Főzzünk!

Készítsük el kedvenc fogásunkat, és szánjunk időt mind az elkészítésre, mind az elfogyasztásra.

Igyunk sok vizet!

Sok előnye van a vízivásnak, feltölti energiával az izmokat, jót tesz a bőrnek, még fogyni is segít.

Öleljünk meg valakit!

Egy rokont, egy barátot, vagy akár a macskát. Egy ölelés száz szónál is többet elmond, és energiát közvetít.

Énekeljünk!

Nem baj, ha hamisan is, fő az, hogy engedjük ki a hangunkat.

Nézzük meg a kedvenc filmünket egyedül!

Olyan részleteket is észrevehetünk, amelyekről eddig valami elvonta a figyelmünket.

Hagyjunk el egy régi rossz szokást, és cseréljük ki egy jóra!

Könnyebb lesz az életünk, ha például már este kikészítjük a másnapi ruhát.

Kérjünk bocsánatot!

Ha valamiben hibásnak éreztük magunkat, tegyük jóvá, mert a lelkifurdalás megnehezíti az életünket.

Mozogjunk!

 

Ha mást nem is teszünk, nyújtsunk, akár csak 5 percen át is. Fizikailag nem jelent sokat, de megújulnak az energiáink.

Öltözzünk fel rendesen!

Ne a kedvenc pizsamánkban járkáljunk otthon se, jobb lesz a kedvünk.

Vegyünk valami apróságot magunknak!

Ha megajándékozzuk magunkat, elterelhetjük a figyelmünket a gondoktól. Megérdemeljük.

Menjünk a vízpartra!

A hullámok játéka igen jó stressz oldó, nem baj, ha nem jó az idő.

Szeressük magunkat!



Óriási változást hozhat az életünkbe, ha megtanuljuk tisztelni, becsülni és értékelni – azaz szeretni önmagunkat!

 

3.jpg